Jó is rossz is

Jaj, hát hol is kezdjem. A találkozás nagyon jó volt, nosztalgia, beszélgetés, emlékek felelevenítése, kellemesen eltöltött órák. Örülök, hogy két év után is megmaradtunk barátoknak P.-vel, még mindig ugyanolyan a nevetése, és még mindig jól megértjük egymást. 

A gyerekek még mindig szeretnek, most már egész sokan jönnek a mi klubunkba is, ma volt 14 gyerekünk, és pólót festettünk. Hát azt sem tudtam, fiú vagyok-e vagy lány. Mindig érkeztek újak, akkor azt felírni, méretet nézni, pénzt elkérni, kartont adni, leültetni, közben a korábbiaknak segíteni, kérdésekre válaszolni, az 50 fokos melegben folyamatosan gondoskodni vízről, jégkrémet hozni, új vizet hozni a festéshez, közben az újonnan érkezőkkel papírokat kitöltetni. Hát nem mondom, hogy 100%-osan helyt álltam. A délután kicsit jobb volt, mert a medencében voltunk, és ott nem kell sokat gondolkodni, mit csináljunk, elég elkezdeni bunyózni, és rögtön mindenki ellenem esküszik össze, és nagyon szeretnének engem a víz alatt látni. Rájöttem, hogy a nagyobbak mennyire szeretnek segíteni, és érdekes módon jobban szeretnek a kertben vízi csatázni, mint a medencében lenni. Ami elég kellemetlen olt, hogy egy 8 éves kislány egyszer csak eltűnt, mert kiderült, hogy ő a többi gyereknek szólt, hogy ő a másik medencébe szeretne menni, csak nekünk nem- Hát nem kicsit jött rám a szívbaj. Aztán ma elbóklászott egy kisfiú is, aki ráadásul a nővérére volt bízva. Az elbóklászás jelen esetben annyit jelentett, hogy a neki kb térdig érő vízben 5 métert odébb ment, de pont nem láttuk a kalózhajótól, szóval kicsit megijedtünk. Pechünkre az apukája találta meg és hozta vissza, úgyhogy szabályosan meg lettünk fenyegetve, hogy nagy bajunk lesz ebből, ha még egyszer előfordul. És egyébként teljesen igaza van, borzalmasan szégyelltem magam- Nagyon nehéz egyszerre játszani is meg figyelni is mindenkire.

Egyébként meg kicsit rossz a hangulat a különböző csapatok között, remélem megoldódik hamarosan ez, mert elég kellemetlen így dolgozni, hogy nem érezzük egyenrangúnak magunkat a török animátorokkal. De ma táncoltam végig a színpadon az egész minidiszkó ideje alatt (igaz, elég kellemetlen előzményekkel), és nagyon élveztem, bár a végén csavarni lehetett volna belőlem a vizet.