Csacsogás

Szinte hihetetlen, de összekaparva magamban az utolsó egyetemmel kapcsolatos lelkesedéssugarakat, megírtam tegnap este az utolsó esszét. Nem túl jó, későn is küldtem, de majd meglátjuk. Válasz még nem érkezett, remélem azért célba ért. 

Este nagyon kellemes lelkizős beszélgetésem volt három lánnyal, valamiért mindig elfelejtkezem arról, hogy másoknak is vannak a világban ugyanolyan problémái a világban, mint nekem. Ráadásul már a héten másodszor van olyan nahát, ő is tapasztalatom. Ja igen, a heteket én szerdától szerdáig számolom, új naptárat vezettem be, szokjatok hozzá :)

Ma kiderült, hogy kicsit bonyolultabb a heti program összeállítása, mint hittük, mert bár elvileg szabadon tervezgethetünk, valójában van 5 kötelező témanap, amit valamikor csinálnunk kell. Szóval végül csak egy nap marad, amivel szabadon gazdálkodhatunk. Ráadásul a tökéletes szervezésnek köszönhetően megint úgy jöttek új infók, hogy csak az egyikünk (én) tud róla, mert a társam épp szabadnapon van. Szóval majd megint futhatom vele a köröket. 

Játszottam ma drip-dropot, aminek annyi a lényege, hogy leülünk egy körben a fűre, és valaki a körön kívül körbemegy egy pohár vízzel, mindenkire locsolva egy kicsit, majd gondol egyet, és azt mondja a drip helyett, hogy drop, és a fejére önti valakinek a maradékot. Többször is kaptam dropot a nyakamba, szóval igazi vizes póló verseny lett a fehér póló miatt. 

Ez volt az első nap, hogy igazi komoly szél fújt. Akkora, hogy elvitte az információs táblát, a fél literes vizes üveget, félig tele vízzel, a barkácscuccokkal teli dobozt és a kisszékeket is feldöntötte. Sajnos ma nem tudtam a tengerhez menni, pedig biztos gyönyörűek a hullámok ekkora szélben. Cserébe úsztam a benti medencében, de többet nem fogok, nem tetszett.

Megvolt ma az első Tipptreff-em is, ami annyit takar, hogy az újonnan érkező vendégeknek van egy tájékoztató találkozó, ahol elmond nekik minden fontosat a hotelről a Gulet egyik képviselője, majd én elmondom, amit tudni kell a gyerekekkel kapcsolatban. Kicsit aggódtam, hogy fog menni az én németemmel, de egészen laza volt, egyetlen vendég jött el a 18 helyett, meg szinte mindent elmondott helyettem a képviselő, inkább beszélgetés volt, mint előadás. De azért lecseréltem a vizes pólót, mégsem illik úgy bemutatkozni :)

Mivel még mindig nincs gyerek, a többi animációs csapatnak segítünk, és mindig nagyon hálásak, milliószor megköszönik, a gyerekek meg szerintem nem értik, miért vagyok ilyen szótlan velük. De mit csináljak, beszéljek magyarul a lengyel meg orosz gyerekekkel? Vagy angolul? De az egyik nagyon aranyos volt, amellett, hogy egyfolytában beszél nekem, bár tudja, hogy nem értem, akart egy kicsit segíteni rajtam, ezért elkezdett angolul számolni. Erre aztán minden gyerek csatlakozott hozzá, eljutottak 15-ig, aztán kezdték elölről. Most nagyon gondolkodom, milyen játékokat tudok, amik jók lehetnek egy vegyes csoport számára is esetleg, ha mégis jönnének magyar vendégek is, bár egyelőre úgy néz ki, inkább csak osztrák gyerekeim lesznek.

Amúgy meg már mosolyog rám a személyzet is, és mindig óriási örömmel fogadják, ha törökül szólok hozzájuk. És álmomban is azokat a dilis kis dalokat hallom, amiket este a minidiszkóban táncolunk. És hallottam is meg láttam szúnyogot, meg meg is csípett, de még mindig túlzásnak tartom a többiek kiakadását ez ügyben, látszik, hogy nem jártak még a Balatonnál. :)